Fekete padlás
A fekete padlás avagy “Black attic” a zárófödém felé történő hőveszteséget csökkenti, ideális esetben a szerkezet felmelegítésével hozzájárul az alatta lévő tér hőnyereségéhez. A trombe fal analógiájaként működik, csak az abszorber szerkezet vízszintes pozícióban helyezkedik el, aminek szerepét jelen esetben a födém látja el. Ebben az esetben is csak a nagy tömegű, nagy hőtehetetlenségű szerkezet kialakítása jöhet szóba. Az üvegszerkezet kialakítása, valamint a födém szinezése a rendszernek megfelelő. A hatékony működés érdekében a tetőszerkezet hajlásszögét és az üvegezés geometriáját nagyobb gondossággal kell megtervezni, mint egy tömegfal esetében. Egy függőleges szerkezetet az alacsonyabb beesésű őszi-téli-tavaszi napsugárzással nyilván hatékonyabban lehet teljes felületén benapoztatni, mint egy vízszintes felületet. Erre rá lehet segíteni azzal, ha a a tetősík belső felületképzését úgy alakítjuk ki, hogy minél inkább alkalmas legyen a napsugárzás visszaverérésére.
Kialakítás
A hőszigetelő burkot ebben az esetben is létre kell hozni az épület körül. Nyilvánvalóan hibás megoldás, ha a zárófödémen helyezzük el a hőszigetelést, ezért egyetlen megoldásként a tetőszerkezet vonalában kell szigetelni. A kialakítása hasonló méretezést igényel, mintha lakóteret szeretnénk létrehozni. Itt természetesen nem célszerű kialakítani fűtési rendszert, tehát a tetőszerkezeten keresztüli hőveszteséget kell minimalizálni. A jól szigetelt puffertérnek a sajátossága, hogy ha a légzárást kellőképpen meg lehet oldani, akkor a filtrációs hőveszteség minimális lesz, hiszen nincs életvitelszerű használat, tehát nincs frisslevegő igény.
A hőközvetítés működhet a felmelegedett födém által lesugázott hőenergiájával, vagy a Trombe-falhoz hasonlóan levegő által. A fizikát viszont nem lehet mellőzni, a meleg levegőt csak mesterséges áramoltatással lehet lefelé terelni. A megoldás előnye viszont, hogy a födém alsó síkjára kiegészítő hőszigetelést lehet elhelyezni.
Tetőtó
Létezik még úgynevezett “tetőtó” rendszer is. Itt az abszorberként egy 20-30cm mélységű medence alkotja a födémszerkezet tömegét. Ez nyári időszakban hűtést is biztosít az alatta lévő terek számára. Éjszaka az ég felé sugárzásos formában akár a környezeti hőmérséklet alá is hűlhet, amivel nappal az adott helységekből hőt képeselvonni. Nem igazán gyakorlatias megvalósítás, egy épületben nem szerencsés dolog a fejünk fölött a nyílt felületű víztározó. A tetőtér páraterhelését nyáron nagyon megnöveli. Télen a kisebb párolgás folytán is veszélyes, mivel a hideg levegő kevesebb nedvességet képes megkötni, így a levegőből könnyedén olyan felületen csapódik ki a pára, ami nem túl kedvező, továbbá a gépészet kiépítése sem nélkülözhető.